A parlagfű
A parlagfű mezőgazdasági és humánegészségügyi kártétele rendkívül jelentős. A parlagfű Magyarország szántóföldjein és egyéb bolygatott területein évről évre óriási számban jelenik meg, ami a növénytermesztésben jelentős többletköltségeket, termésveszteséget, a humánegészségügyben pedig erőteljes allergiás tüneteket idézhet elő az arra érzékenyeknél.
parlagfű
Magyarországon március végén kezd kelni, és áprilisban tömegesen csírázik.
Parlagfű elleni védekezés
A 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályozza a a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályait.
- évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Az előírt parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 17. § (4) bekezdésében előírt parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén
- a) külterületen a terület fekvése szerint illetékes növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság)
- b) belterületen a települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző)
rendeli el a közérdekű védekezést.
(2) Ha belterületi ingatlan esetében a települési (fővárosban kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat nem tesz eleget a Tv. 17. § (4) bekezdésében előírt parlagfű elleni védekezési kötelezettségének, a növény- és talajvédelmi hatóság rendeli el a közérdekű védekezést.
Helyszíni ellenőrzést – a Tv. 17. § (4) bekezdésében foglaltak betartásának ellenőrzése érdekében – saját kezdeményezésre vagy bejelentés alapján külterületen az ingatlanügyi hatóság, belterületen a jegyző végez. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzést saját kezdeményezésre a 4. §-ban meghatározott területeken folytatja le.
(2) A helyszíni ellenőrzés során – amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget a Tv. 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének – külterületen a fertőzött területet főbb töréspontjainak koordinátái meghatározásával, belterületen a helyrajzi szám alapján be kell azonosítani. Az ingatlanügyi hatóság az azonosító adatokat, a terület helyrajzi számát, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó adatait és a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket további intézkedésre megküldi a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságnak. Amennyiben az ingatlanügyi hatóság a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott más allergén gyomnövény jelenlétét észleli, arról szintén tájékoztatja a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságot.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság észleli a Tv. 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegését, megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a közérdekű védekezés elrendeléséhez szükséges adatok beszerzése érdekében.
(4) A (3) bekezdés szerinti megkeresésben a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság az ingatlanügyi hatóságnak megküldi külterület esetén a parlagfüvei fertőzött terület főbb töréspontjainak koordinátáit, belterület esetén a helyrajzi számot.
(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés során az ingatlanügyi hatóság és a jegyző az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) honlapján és a Földhivatali Portálon közzétett formanyomtatvány felhasználásával jegyzőkönyvet vesz fel.
